A dohányzás világméretű szervezete

Közegészségügy Az elhízási járvány mint világméretű rendszerprobléma Lancet, A 14 ország 43 szakemberének 3 éves munkájával leszokni a dohányzásról dohányzás után a Lancet, az Aucklandi Egyetem, a George Washington Egyetem és a World Obesity Federation égisze alatt — elkészült, több mint 50 újságoldal terjedelmű jelentés nem tűzi ismét napirendre pl.
Ehhez és a beavatkozási lehetőségek kijelöléséhez orvosi, táplálkozástudományi, népegészségügyi, élelmezési, politológiai, klimatológiai, várostervezési, fogyasztói érdekvédelmi, közgazdasági, mezőgazdasági, piacszervezési, rendszertudományi és egyéb megfontolásokat is igénybe vesz. Jó példa a többszörös károkozásra, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar minél több nagy értékű — például nagymértékben feldolgozott, állati eredetű — termék forgalmazásában érdekelt, az ilyen termékek előállítása azonban sok energiát emészt, metán és más melléktermékek kibocsátásával jár, és a vonzó marketing hatására sokan egészségtelenül nagy mennyiségben fogyasztják őket.
Tíz kérdés a Dohányzásellenes Világnapon 2015-ben
Az egyik következmény az elhízás. A másik a tápanyaghiányos malnutríció. A harmadik a tovább gyorsuló klímaváltozás. Elképesztő mértékűre a dohányzás világméretű szervezete ezeket a károkat, hogy a mezőgazdasági szektor globálisan mintegy fél billió USA-dollár állami támogatást kap évente, nem utolsósorban azért, hogy a nagy nemzetközi élelmezési, élelmiszer-ipari cégek olcsóbb nyersanyagokhoz juthassanak.
Helyzetkép számokban A múltban a malnutríció legelterjedtebb formája az alultápláltság volt, beleértve az alacsony testsúlyt, a csökkent testmagasságot és a mikronutriensek hiányát.
A globális éhezési index global hunger index, GHI egyik összetevője, az 5 évesnél fiatalabb gyermekek halálozása és között jelentősen csökkent valamennyi régióban, de a gyermekek senyvedésének és növekedési elmaradásának prevalenciájában kisebb mértékű volt a csökkenés.
A gyermekek és a felnőttek alultápláltságának mérséklődése mindenképpen túl lassú a ra előirányzott fenntartható fejlődési cél Sustainable Development Goal, SDG eléréséhez. Az utóbbi 40 évben az elhízási pándémia miatt eltolódott a malnutríció súlypontja. Az as évek elejétől gyors növekedésnek indult a túlsúlyosak és az Ki segíti a dohányzás kódolását? aránya a fejlett országokban.
Becslés szerint ben 2 milliárd körül volt az elhízottak száma. Az obezitás kockázati tényezője az első négy nem fertőzéses halálok közül háromnak kardiovaszkuláris betegségek, 2-es típusú diabetes, egyes daganatos betegségek. A magas BMI miatt a világon ben 4,72 millió haláleset következett be, ez volt a negyedik a halált a dohányzás világméretű szervezete kockázati tényezők rangsorában, és a prevalenciája csaknem minden országban növekvő tendenciát mutat.
Kiterjedt kutatások jóvoltából tudjuk, hogy a magzati és a csecsemőkori alultápláltság kockázati tényező az obezitás és következményei későbbi kialakulása szempontjából. A malnutríció a kis és közepes jövedelmű országoknak jelenti a legnagyobb terhet.
Közülük a legfontosabb a romló élelmezésbiztonság és a sebezhető populációk alultápláltsága számos kis és közepes jövedelmű országban, a szélsőséges időjárási események pl.
Az élelmezésbiztonsági problémák és az éhezés enyhe vagy közepesen súlyos foka paradox módon az elhízás gyakoribb előfordulásával társulnak a sérülékeny populációkban. A magas jövedelmű országokra nagyobb súllyal nehezedik az obezitás terhe, és nagyobb a karbonlábnyomuk is a kis és közepes jövedelmű országokénál. A kisebb jövedelmű, de feltörekvő országokban gyors urbanizációval és gyors motorizációval, ezzel együtt a fizikai aktivitás hirtelen csökkenésével, az elhízottak számának megugrásával, az üvegház hatású gázok kibocsátásának gyors növekedésével kell számolni.
Ezzel párhuzamosan a lakosság étrendjében megnő a nagymértékben feldolgozott ételek és italok, tejtermékek, marhahústermékek aránya. Ez utóbbiak előállítása igen nagy üvegházgáz-kibocsátással jár.
Tartalomjegyzék
A mezőgazdaság az üvegház hatású gázok egyik fő a dohányzás világméretű szervezete. Gazdasági hatások A globális szindémia tetemes gazdasági terheket is ró az országokra, s különösen a Föld ra 8,5 milliárd főre becsült népességének legszegényebb részére. Az elhízás költsége jelenleg évi 2 billió USA-dollárra tehető a közvetlen egészségügyi költségeket és a termelékenység csökkenését figyelembe véve.
A Világbank becslése szerint 10 év alatt 70 milliárd dolláros beruházásra lenne szükség az alultápláltsággal kapcsolatos SDG-célok eléréséhez, mely célok megvalósulása milliárd dollár haszonnal kecsegtet.
Az éghajlatváltozás gazdasági hatásai többek között a környezeti katasztrófákból pl. A szindémia hajtóerői A munkabizottság a szindémia hajtóerőinek azonosításában és a kitörési pontok kijelölésében az emberi egészség és jóllét, az ökológiai egészség és jóllét, a társadalmi méltányosság és a gazdasági prosperitás általános szempontjait tartotta szem előtt.
A fő rendszerszintű hajtóerők az élelmezés és mezőgazdaság, a szállítás, a várostervezés és a földhasználat.
E rendszerek dinamikájának elemzése megvilágít néhány alapvető kérdést. A dohányzás világméretű szervezete működnek úgy ezek a rendszerek, ahogy azt tapasztaljuk? Miért kell változtatnunk rajtuk? Miért olyan nagy az ellenállás a megváltoztatásukkal szemben? Melyek azok a kitörési pontok, amelyeken keresztül — a politika tehetetlenségét legyőzve — hatni tudunk a globális szindémiára?
A jelentés a visszacsatolási hurkok öt csoportjával írta le a felsorolt kérdésekre adható válaszok dinamikai hátterét. Megkülönböztette: 1 a kormányzati visszacsatolási hurkokat — ezektől függ, hogyan jelenik meg a politikai hatalom a vállalatok működési kereteit megszabó döntésekben, gazdasági ösztönzőkben és ellenösztönzőkben; 2 az üzleti visszacsatolási hurkokat — ezek határozzák meg a jövedelmező javak és szolgáltatások a dohányzás világméretű szervezete dinamikáját, beleértve az emberi egészségre, a környezetre és a bolygóra nézve káros externáliákat; 3 a dohányzás világméretű szervezete kínálat és kereslet visszacsatolási hurkait — ezek mutatják meg az adott fogyasztási szokásokat meghatározó összefüggéseket; 4 az ökológiai visszacsatolási hurko kat — ezek fedik fel az élelemtermelés és -szállítás által a természetes ökoszisztémákban okozott környezeti károkat; és 5 az emberi egészség visszacsatolási hurkait — amelyek megvilágítják ezeknek a rendszereknek az emberi egészségre kifejtett pozitív és negatív hatásait.
A felsorolt kölcsönhatásokat feltárva, a visszacsatolási rendszerek átrendezésére alkalmas módszereknek elsőbbséget adva fékezhetjük meg a globális szindémiát. Lehetséges beavatkozási pontok A globális szindémia egyes komponenseinek visszaszorítására már számos specifikus, evidencia alapú, mértékadó dokumentum született, ezért a jelentés szerzői azokra a beavatkozásokra fókuszáltak, amelyek képesek a rendszer egészét megmozdítani.
Bár az ilyen lépések pozitív összegű játszmák lehetnek — minden résztvevő nyerhet velük —, megvalósításuk nem könnyű.
Szomszédnéni: Hogyan szokjunk le a dohányzásról?
Vegyünk egy látszólag egyszerű példát. Az országos szintű táplálkozási ajánlásokból kiindulva lehet kidolgozni az elhízás és az alultápláltság csökkentésére alkalmas élelmezési, közétkeztetési és közoktatási programokat, és ezek a programok elvben tekintettel lehetnek a környezeti fenntarthatóságra is. Csakhogy sok országban az erős élelmiszeripari lobbi — élen a marhahústermelőkkel, a tejiparral, a cukorgyártókkal, a dohányzás világméretű szervezete a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek és italok gyártóival és forgalmazóival — zátonyra futtatta a próbálkozást, hogy érvényesítsék a fenntarthatóság szempontját a táplálkozási irányelvekben.
Mindmáig csupán néhány országban — pl. Svédországban, Németországban, Katarban és Brazíliában — fogadtak el a környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartó táplálkozási irányelveket. A munkabizottság a nemzetközi emberi jogi törvényt javasolja kiindulópontnak. Ebbe belefoglalná a jólléthez való jogot, ami felölelné minden gyermek és minden felnőtt egészséghez, elegendő táplálékhoz, kultúrához és egészséges környezethez való jogát.
Kormányközi szervezetek pl. Kereskedelmi Világszervezet, Világgazdasági Fórum, Világbanka nagy jótékonysági alapítványok és a regionális szerveződések Európai Unió, Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, Csendes-óceáni Fórum részéről sokkal aktívabb közreműködésre lenne szükség a globális szindémia visszaszorítását célzó országos politikai döntések támogatásában. Nem lebecsülendő a dohányzás világméretű szervezete egyes emberek és a civil szervezetek szerepe a változások elindításában.
Az egyes ember mint választott képviselő, mint munkaadó, mint szülő, mint fogyasztó és mint választópolgár hatással van a társadalmi és kisközösségi normákra, az intézmények — munkahelyek, iskolák — szabályzataira. A civil szervezetek pedig artikulálhatják az új politika iránti társadalmi igényt. Ezért a munkabizottság a Világbank 70 milliárd dolláros alultápláltság elleni felhívásán és a A dohányzás világméretű szervezete Klíma Alap által a kis és közepes jövedelmű országok klímavédelmi intézkedéseire fordítandó évi milliárd dolláron kívül évi 1 milliárd dollárral támogatná a civil szervezeteknek a globális szindémia megállítására irányuló erőfeszítéseit.
Az elhízás és a klímaváltozás elleni intézkedések tehetetlenségi nyomatékának egyik fő tényezőjét egyes erős gazdasági szereplők politikai befolyása jelenti. E befolyás csökkentése, a részrehajlástól mentes döntéshozatal érdekében szigorú összeférhetetlenségi szabályokat kell érvényesíteni.
Az üzleti szereplőknek új, fenntartható modellekre kell berendezkedniük, a kizárólag profitelvű modellről a nyereségességet a társadalmi és környezeti életképességgel összeegyeztető modellre kell áttérniük. A fosszilis energiahordozókat felhasználó ipar és az élelmiszeripar világszerte több mint 5 billió dollár állami támogatást kap évente. A munkabizottság javaslata értelmében ezt a pénzt fenntarthatóbb energiaipari, mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási tevékenységek támogatására kell fordítani.
Az elhízási járvány mint világméretű rendszerprobléma
A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény mintájára Élelmiszeripari Keretegyezményben Framework Convention on Food Systems kell lefektetni a jogi alapokat, amelyek talaján az egyes országok korszerűsíthetik élelmezési rendszerüket a jobb egészség, a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi méltányosság és a további gazdasági prosperitás jegyében. Ma, amikor oly sok helyen befelé forduló kormányok vannak hatalmon, amikor sok országban újra erősödni látszanak a populista politikai törekvések, amellett gyengül a tudomány adataiba és koncepcióiba vetett bizalom, a munkabizottság nagy szükségét érzi a tudományos tényeken alapuló nemzetközi összefogásnak.
Egy ilyen összefogás a nemzetközisége és globális perspektívája mellett helyi hagyományokat is feltámaszthatna. Például az irokéz indiánokét, akik azt vallották, hogy minden nemzedék a következő hét generáció a dohányzás világméretű szervezete felel. Még sokat kell tennünk azért, hogy a Lancet ; — Kommentárok: Kleinert S, Horton R. Obesity needs to be put into a much wider context.
Lancet ; —; Nugent R. Rethinking systems to reverse the global syndemic. Lancet ; — Garai Attila.