A dohányzás világméretű szervezete

Közegészségügy Az elhízási járvány mint világméretű rendszerprobléma Lancet, A 14 ország 43 szakemberének 3 éves munkájával leszokni a dohányzásról dohányzás után a Lancet, az Aucklandi Egyetem, a George Washington Egyetem és a World Obesity Federation égisze alatt — elkészült, több mint 50 újságoldal terje­delmű jelentés nem tűzi ismét napirend­re pl.

Ehhez és a beavat­kozási lehetőségek kijelöléséhez orvosi, táplálkozástudományi, népegészségügyi, élelmezési, politológiai, klimatológiai, várostervezési, fogyasztói érdekvédelmi, közgazdasági, mezőgazdasági, piacszer­vezési, rendszertudományi és egyéb meg­fontolásokat is igénybe vesz. Jó példa a többszörös károkozásra, hogy a mező­gazdaság és az élelmiszeripar minél több nagy értékű — például nagymértékben feldolgozott, állati eredetű — termék for­galmazásában érdekelt, az ilyen termékek előállítása azonban sok energiát emészt, metán és más melléktermékek kibocsátá­sával jár, és a vonzó marketing hatására sokan egészségtelenül nagy mennyiségben fogyasztják őket.

Tíz kérdés a Dohányzásellenes Világnapon 2015-ben

Az egyik következmény az elhízás. A másik a tápanyaghiányos malnutríció. A harmadik a tovább gyor­suló klímaváltozás. Elképesztő mértékűre a dohányzás világméretű szervezete ezeket a károkat, hogy a me­zőgazdasági szektor globálisan mintegy fél billió USA-dollár állami támogatást kap évente, nem utolsósorban azért, hogy a nagy nemzetközi élelmezési, élelmiszer-ipari cégek olcsóbb nyersanyagokhoz juthassanak.

Helyzetkép számokban A múltban a malnutríció legelterjedtebb formája az alultápláltság volt, beleértve az alacsony testsúlyt, a csökkent testma­gasságot és a mikronutriensek hiányát.

A globális éhezési index global hunger index, GHI egyik összetevője, az 5 éves­nél fiatalabb gyermekek halálozása és között jelentősen csökkent vala­mennyi régióban, de a gyermekek seny­vedésének és növekedési elmaradásának prevalenciájában kisebb mértékű volt a csökkenés.

A gyermekek és a felnőttek alultápláltságának mérséklődése minden­képpen túl lassú a ra előirányzott fenntartható fejlődési cél Sustainable Development Goal, SDG eléréséhez. Az utóbbi 40 évben az elhízási pándémia miatt eltolódott a malnutríció súlypontja. Az as évek elejétől gyors növekedésnek indult a túlsúlyosak és az Ki segíti a dohányzás kódolását? aránya a fejlett országokban.

Becslés szerint ben 2 milliárd körül volt az elhízottak száma. Az obezitás koc­kázati tényezője az első négy nem fertő­zéses halálok közül háromnak kardiovasz­kuláris betegségek, 2-es típusú diabetes, egyes daganatos betegségek. A magas BMI miatt a világon ben 4,72 millió ha­láleset következett be, ez volt a negyedik a halált a dohányzás világméretű szervezete kockázati tényezők rangso­rában, és a prevalenciája csaknem minden országban növekvő tendenciát mutat.

Kiterjedt kutatások jóvoltából tudjuk, hogy a magzati és a csecsemőkori alul­tápláltság kockázati tényező az obezitás és következményei későbbi kialakulása szempontjából. A malnutríció a kis és közepes jövedelmű országoknak jelenti a legnagyobb terhet.

Közülük a leg­fontosabb a romló élelmezésbiztonság és a sebezhető populációk alultápláltsága számos kis és közepes jövedelmű ország­ban, a szélsőséges időjárási események pl.

Az élelmezésbiztonsági problémák és az éhezés enyhe vagy köze­pesen súlyos foka paradox módon az el­hízás gyakoribb előfordulásával társulnak a sérülékeny populációkban. A magas jövedelmű országokra na­gyobb súllyal nehezedik az obezitás terhe, és nagyobb a karbonlábnyomuk is a kis és közepes jövedelmű országokénál. A ki­sebb jövedelmű, de feltörekvő országok­ban gyors urbanizációval és gyors moto­rizációval, ezzel együtt a fizikai aktivitás hirtelen csökkenésével, az elhízottak szá­mának megugrásával, az üvegház hatású gázok kibocsátásának gyors növekedé­sével kell számolni.

Ezzel párhuzamosan a lakosság étrendjében megnő a nagy­mértékben feldolgozott ételek és italok, tejtermékek, marhahústermékek aránya. Ez utóbbiak előállítása igen nagy üveg­házgáz-kibocsátással jár.

Tartalomjegyzék

A mezőgazdaság az üvegház hatású gázok egyik fő a dohányzás világméretű szervezete. Gazdasági hatások A globális szindémia tetemes gazdasági terheket is ró az országokra, s különösen a Föld ra 8,5 milliárd főre becsült népességének legszegényebb részére. Az elhízás költsége jelenleg évi 2 billió USA-dollárra tehető a közvetlen egész­ségügyi költségeket és a termelékenység csökkenését figyelembe véve.

A Világbank becslése szerint 10 év alatt 70 milliárd dolláros beruhá­zásra lenne szükség az alultápláltsággal kapcsolatos SDG-célok eléréséhez, mely célok megvalósulása milliárd dollár haszonnal kecsegtet.

Az éghajlatváltozás gazdasági hatásai többek között a kör­nyezeti katasztrófákból pl. A szindémia hajtóerői A munkabizottság a szindémia hajtóerőinek azonosításában és a kitörési pontok kijelölésében az emberi egészség és jóllét, az ökológiai egészség és jóllét, a társadal­mi méltányosság és a gazdasági prospe­ritás általános szempontjait tartotta szem előtt.

A fő rendszerszintű hajtóerők az élel­mezés és mezőgazdaság, a szállítás, a vá­rostervezés és a földhasználat.

E rendsze­rek dinamikájának elemzése megvilágít néhány alapvető kérdést. A dohányzás világméretű szervezete működnek úgy ezek a rendszerek, ahogy azt tapasz­taljuk? Miért kell változtatnunk rajtuk? Mi­ért olyan nagy az ellenállás a megváltozta­tásukkal szemben? Melyek azok a kitörési pontok, amelyeken keresztül — a politika tehetetlenségét legyőzve — hatni tudunk a globális szindémiára?

A jelentés a visszacsatolási hurkok öt csoportjával írta le a felsorolt kérdések­re adható válaszok dinamikai hátterét. Megkülönböztette: 1 a kormányzati visszacsatolási hurkokat — ezektől függ, hogyan jelenik meg a politikai hatalom a vállalatok működési kereteit megszabó döntésekben, gazdasági ösztönzőkben és ellenösztönzőkben; 2 az üzleti vis­szacsatolási hurkokat — ezek határozzák meg a jövedelmező javak és szolgáltatá­sok a dohányzás világméretű szervezete dinamikáját, beleért­ve az emberi egészségre, a környezetre és a bolygóra nézve káros externáliákat; 3 a dohányzás világméretű szervezete kínálat és kereslet visszacsatolási hurkait — ezek mutatják meg az adott fogyasztási szokásokat meghatározó összefüggése­ket; 4 az ökológiai visszacsatolási hurko­ kat — ezek fedik fel az élelemtermelés és -szállítás által a természetes ökosziszté­mákban okozott környezeti károkat; és 5 az emberi egészség visszacsatolási hurkait — amelyek megvilágítják ezeknek a rend­szereknek az emberi egészségre kifejtett pozitív és negatív hatásait.

A felsorolt köl­csönhatásokat feltárva, a visszacsatolási rendszerek átrendezésére alkalmas mód­szereknek elsőbbséget adva fékezhetjük meg a globális szindémiát. Lehetséges beavatkozási pontok A globális szindémia egyes komponenseinek visszaszorítására már számos spe­cifikus, evidencia alapú, mértékadó doku­mentum született, ezért a jelentés szerzői azokra a beavatkozásokra fókuszáltak, amelyek képesek a rendszer egészét megmozdítani.

Bár az ilyen lépések pozi­tív összegű játszmák lehetnek — minden résztvevő nyerhet velük —, megvalósításuk nem könnyű.

Szomszédnéni: Hogyan szokjunk le a dohányzásról?

Vegyünk egy látszólag egyszerű példát. Az országos szintű táplálkozási ajánlásokból kiindulva lehet kidolgozni az elhízás és az alultápláltság csökken­tésére alkalmas élelmezési, közétkezte­tési és közoktatási programokat, és ezek a programok elvben tekintettel lehetnek a környezeti fenntarthatóságra is. Csak­hogy sok országban az erős élelmiszer­ipari lobbi — élen a marhahústermelőkkel, a tejiparral, a cukorgyártókkal, a dohányzás világméretű szervezete a nagymértékben feldolgozott élelmisze­rek és italok gyártóival és forgalmazóival — zátonyra futtatta a próbálkozást, hogy érvényesítsék a fenntarthatóság szem­pontját a táplálkozási irányelvekben.

Mindmáig csupán néhány országban — pl. Svédországban, Németországban, Katar­ban és Brazíliában — fogadtak el a környe­zeti fenntarthatóságot szem előtt tartó táplálkozási irányelveket. A munkabizottság a nemzetközi em­beri jogi törvényt javasolja kiindulópont­nak. Ebbe belefoglalná a jólléthez való jogot, ami felölelné minden gyermek és minden felnőtt egészséghez, elegendő táplálékhoz, kultúrához és egészséges környezethez való jogát.

Kormánykö­zi szervezetek pl. Kereskedelmi Világ­szervezet, Világgazdasági Fórum, Világbanka nagy jótékonysági alapítványok és a regionális szerveződések Európai Unió, Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövet­sége, Csendes-óceáni Fórum részéről sokkal aktívabb közreműködésre lenne szükség a globális szindémia visszaszo­rítását célzó országos politikai döntések támogatásában. Nem lebecsülendő a dohányzás világméretű szervezete egyes emberek és a civil szervezetek szerepe a változá­sok elindításában.

Az egyes ember mint választott képviselő, mint munkaadó, mint szülő, mint fogyasztó és mint vá­lasztópolgár hatással van a társadalmi és kisközösségi normákra, az intézmények — munkahelyek, iskolák — szabályzataira. A civil szervezetek pedig artikulálhatják az új politika iránti társadalmi igényt. Ezért a munkabizottság a Világbank 70 milliárd dolláros alultápláltság elleni fel­hívásán és a A dohányzás világméretű szervezete Klíma Alap által a kis és közepes jövedelmű országok klíma­védelmi intézkedéseire fordítandó évi milliárd dolláron kívül évi 1 milliárd dollárral támogatná a civil szervezetek­nek a globális szindémia megállítására irányuló erőfeszítéseit.

Az elhízás és a klímaváltozás elleni intézkedések tehetetlenségi nyomaté­kának egyik fő tényezőjét egyes erős gazdasági szereplők politikai befolyása jelenti. E befolyás csökkentése, a rész­rehajlástól mentes döntéshozatal ér­dekében szigorú összeférhetetlenségi szabályokat kell érvényesíteni.

Az üzleti szereplőknek új, fenntartható modellekre kell berendezkedniük, a kizárólag profit­elvű modellről a nyereségességet a tár­sadalmi és környezeti életképességgel összeegyeztető modellre kell áttérniük. A fosszilis energiahordozókat felhasználó ipar és az élelmiszeripar világszerte több mint 5 billió dollár állami támogatást kap évente. A munkabizottság javaslata ér­telmében ezt a pénzt fenntarthatóbb energiaipari, mezőgazdasági és élelmi­szer-ellátási tevékenységek támogatásá­ra kell fordítani.

Az elhízási járvány mint világméretű rendszerprobléma

A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény mintájára Élelmiszer­ipari Keretegyezményben Framework Convention on Food Systems kell lefek­tetni a jogi alapokat, amelyek talaján az egyes országok korszerűsíthetik élelme­zési rendszerüket a jobb egészség, a kör­nyezeti fenntarthatóság, a társadalmi méltányosság és a további gazdasági prosperitás jegyében. Ma, amikor oly sok helyen befelé for­duló kormányok vannak hatalmon, ami­kor sok országban újra erősödni látszanak a populista politikai törekvések, amellett gyengül a tudomány adataiba és koncep­cióiba vetett bizalom, a munkabizottság nagy szükségét érzi a tudományos ténye­ken alapuló nemzetközi összefogásnak.

Egy ilyen összefogás a nemzetközisége és globális perspektívája mellett helyi ha­gyományokat is feltámaszthatna. Például az irokéz indiánokét, akik azt vallották, hogy minden nemzedék a következő hét generáció a dohányzás világméretű szervezete felel. Még sokat kell tennünk azért, hogy a Lancet ; — Kommentárok: Kleinert S, Horton R. Obesity needs to be put into a much wider context.

Lancet ; —; Nugent R. Rethinking systems to reverse the global syndemic. Lancet ; — Garai Attila.