Hogyan befolyásolja a dohányzás az agyat?, Tartalomjegyzék
Mit tesz a dohányzás a szervezetünkkel? Megjelent: Dohányzás A cigaretta nagyon sokféle anyagot tartalmaz és ez által a szervezet minden részére kihatása van. Ennek következtében a dohányosok várható átlagos élettartama átlagosan nyolc esztendővel rövidebb a nemdohányzókénál.
Sütik használata
A magyarok dohányosok és hogyan befolyásolja a dohányzás az agyat? együtt 97 százaléka gondolja, hogy a dohányzás káros az egészségre.
A megkérdezettek háromnegyede szerint a dohányzás nagymértékben károsítja az egészséget, s további 19 százalék szerint is károsítja, igaz, csak kisebb mértékben. A dohányosok nem kevésbé vannak meggyőződve szenvedélyük káros voltáról, az ilyen kérdezettek 95 százaléka is azon a véleményen van, hogy az egészségre ártalmas a cigarettázás.
A megkérdezettek többsége a felsorolt betegségek közül a tüdőrákról, a szívbetegségről és az asztmáról állította azt, hogy e betegségeket biztosan vagy valószínűleg okozhatja a passzív dohányzás. Mindez azért fontos, mert a dohányzás kockázatait illető tájékozottság ellenére nem csökken a dohányzás az országban. A Gallup intézet felmérése szerint a magyar népesség körülbelül egy harmadát kitevő dohányzók társadalma nem szűkült az elmúlt öt év során és közöttük egyre több a nő és a fiatal.
Azonnali hatás Az első cigaretta elszívása általában nem okoz különösebb dohányzás esetén lehet lefogyni érzést: köhögés, szédülés enyhe hányinger hogyan befolyásolja a dohányzás az agyat?, általában ilyenkor még le sem tüdőzik a füstöt.
A rendszeres dohányosoknál a nikotinhiány miatt fellépő tüneteket enyhíti a cigaretta, ezért érzik, úgy hogy nyugtató hatású.
A rendszeres dohányzás hatásai A hogyan befolyásolja a dohányzás az agyat? dohányzóknál a dohányzás szervezetre gyakorolt hatásai nem kizárólag a nikotin számlájára írhatók, sőt a hosszú távú hatásoknál nagyobb egészségkárosító szerepe van a belélegzett füst irritáló kátránytartalmának és a CO kötődésnek mint a nikotin függőséget okozó hatásának. A dohányzás, mint drog A hogyan befolyásolja a dohányzás az agyat? során a nikotin alakítja ki a függőséget.
A nikotin az egyik legártalmasabb, nagy addiktív potenciállal rendelkező drog. Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen erős függőséget alakít ki.
A dohányzás esetében nincs olyan dózis, amely még ne lenne egészségkárosító. Mind testi, mind lelki függőséget kialakít. A lelki függőség kialakulásáért a dohányzással összefüggő szertartások is felelősek. A napi szokásokba beépül az ébredés utáni, a kávé melletti, étkezés utáni stb.
Elvonási tünetei: az utolsó cigaretta elszívása után pár órával erős hiányérzet jelentkezik, majd 24 óra múlva a nikotin elvonási tünetek is megjelennek: éhség, ingerlékenység, indulatosság, szorongás, koncentráció-gyengeség, nyugtalanság, csökkent szívműködés, növekvő étvágy, székrekedés képében. A függőség kialakításáért a szociális megerősítők mellett a nikotinfüggőség kialakulása tehető felelőssé.
Légutak, tüdő A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben irritálja a légutakat, így mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. Szájüregi és ajakrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat.
- Lehetséges önmagam leszokni a dohányzásról
- Feladjuk az együttes dohányzást mínusz egy
- Az is tudvalevő, hogy a dohányzó emberek egészségi állapota általánosan rosszabb, mint nem dohányzó embertársaiké.
- Szívfájdalom a cigaretta dohányzása után
- Dohányzásról nem köhögni
Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.
A tüdőrákosoknak mindösszesen csak fél százaléka nem dohányzott soha korábban. Szoros kapcsolat van a tüdőrák kockázata és az elszívott dohány dózisa között.
Minél több napi cigaretta, és dohányos év, annál nagyobb a tüdőrák kockázata. A tüdőrákos betegek kb. Ugyanakkor az erős dohányosok mindössze 10 százalékánál fejlődik ki a betegség, ami egyéb tényezők pl: genetikai háttér szerepére is utal. Ez a dohányosok által leginkább emlegetett példa, miszerint nagyon sokan dohányoznak, de mégsem lettek tüdőrákosok.
Ugyanaz a mechanizmus érvényes itt is, mint minden más daganatos betegség esetében: nem lesz minden nő emlőrákos, nem lesz minden dohányos tüdőrákos, sok múlik az egyéb tényezőkön is, de a dohányzás egy olyan elem az életünkben, amit teljes mértékben mi magunk tudunk befolyásolni, csak rajtunk múlik. Nem csak a daganatos betegségek jöhetnek szóba, hanem a légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt egyéb krónikus légzőrendszeri betegség is kialakulhat.
Ez szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához. Az egyik leggyakoribb a dohányosok esetében az ún.
A dohányzás az intelligenciának is árt
COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség. A COPD négy betűje egy, az egész világon használt rövidítése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, amely szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent. A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével ostrukciójával járó kórfolyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását tüdőtágulat vagy emphysema.
Normálisan a tüdőben számos apró ún. Ezek alakja leginkább szőlőfürtre hasonlít, egy-egy szőlőszem egy-egy alveolus. Azért jó, hogy ilyen sok kicsi van, mert így lesz a tüdő felülete a legnagyobb és a gázcsere könnyen gyorsan végbe tud menni. Ha kiteregetnénk az alvelosokat befednének egy teniszpályát.
Így hat a szívre a dohányzás - HáziPatika
A dohányzás hatására viszont elhalnak az alveolusok falai, és sok apró szőlőszem helyet egy nagy léggömbre fog hasonítani, ezzel a felülete viszont jelentősen csökken. Emiatt van az, hogy a dohányosok fizikai megterhelés esetén, hamarabb kifulladnak, úgy érzik nincs elég levegő. Valamint amiatt is, hogy az oxigén helyett a cigarettából származó szénmonoxid ül a hemoglobin molekulákon. A tüdő felületét egyébként még a lerakódott kátrány is csökkenti.
A dohányzás
A betegség megfelelő kezeléssel kontrollálható, de nem gyógyítható, így különösen fontos a megelőzés, vagy a már kialakult elváltozás esetén a mielőbbi diagnózis, idejében megkezdett terápia.
A COPD elsődleges, de nem egyedüli kiváltó oka az aktív ill. A COPD tünetei csak lassan alakulnak ki, ezért a magas kockázatú 40 évesnél idősebb dohányos személyek évente végzett légzésfunkciós szűrővizsgálatával már korán, a normális életvitelt megakadályozó tünetek megjelenése előtt felismerhető a betegség. A dohányzás továbbá rontja az asztmát, előhozhatja az asztmás rohamokat.
Füstölögni kár! Interjú Dr. Vajer Péterrel a dohányzás ártalmairól
Szülők dohányzása esetén a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki asztma. Gátolja a csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért, működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek, gyulladások, pl. Szív, erek A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés.
A dohányzás ártalmassága
Vagyis az erek fala merevvé, sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását. Az erek keresztmetszetét nem csak a lerakódott anyag szűkíti, hanem ilyen esetben az ér belső felszíne megváltozik.
A korábbi sima hámborítás helyett durva mészszemcsék borítják, amelyeken a vérlemezkék megtapadnak és elindítják a vérrögképződés. Ez a mechanizmus áll a szívinfarktus hátterében is, hisz így az elzáródott érszakasz mögött lévő izom nem kap tápanyagot, oxigént és elhal. Az érelmeszesedésnek szervenként különböző tünetei lehetnek: Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának valószínűségét.
Itt is tulajdonképpen hasonló dolog történik, mint a szívizom esetében. Az elzáródott érszakasz mögötti agyterület vérellátásától megfosztva elhal. Ennek súlyos következményei lehetnek, bénulások, beszédzavar, látászavar, egyensúlyzavar, az érelzáródás helyétől függően. A végtagokban ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag amputációjára. Végül a fájdalom már nyugalomban is jellemző. A vérrög az érelmeszesedéses szűkületet tovább rontja.
Ebben a szakaszban jelentkezik a gangraena, vagyis az üszkösödés a vérellátási hiányból adódó szöveti elhalás majd rothadásmely amputációhoz vezethet.
A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás és a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve a nikotin érszűkítő hatása is.
Napi 20 cigarettát elszívók között a szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon. A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát.
