Nem tudom legyőzni a nikotinfüggést, A szívet legyőzni nem lehet.

Értékelés:
Mintha más szívünk volna ilyenkor! Ott ült mellettem, és a szívem mégsem dobogott, mégsem vert gyorsabban.
Valami bolond, álmodozó hangulatba ringatott az enyhe levegő, a csillagos ég, az édes nyugalom! Mikor a természet csendje néha-néha az én szívemben is nyugalmat teremt, Ő jut eszembe; Ő, ki egy ilyen nyugodt percért sóvárgott mindig, akinek szíve soha meg nem szűnt harcolni az ésszel, küzdeni a valóval.
Ő jut eszembe, kinél senki sem érezte jobban az élet átkát, ki az igazságot dőrék módjára nem kereste az emberekben, csak saját szívében, ebben a sokat kínzott, sokat Nem tudom legyőzni a nikotinfüggést szívben, melyben a leggyötrőbb érzések a legédesebb dalokban forrtak össze.
Ő jutott eszembe most is.
Nincs hűségidő, bármikor lemondhatod.
Boldogságot érzek, mert megértem minden dallamos sorát, megértem szívének minden fájdalmas jajdulását, mert éppen úgy megvetem a tömeget, mint Ő, s úgy érzem, úgy vallom a szellem nagyságos célját, jogos büszkeségét, mint vallotta Ő, ki ott a sírban a sokat megénekelt Nirvánának kimondhatatlan boldogságát osztja, és sokkal boldogabb, mint jómagam itt, a szép nyári estén, mélységes csendben álmadozva róla, mellettem egy szép boldogtalan asszonnyal, aki folyton csitítja a szívét, mert csak szép asszony, hódító szép asszony akar lenni, olyan, mint a többi üreslelkű, üresszívű, léha.
Őt is álomba ringatta a nyári este. Látja, a szívet legyőzni nem lehet.
Nem talál annyi boldogságot egy végigjátszott életben, mint egy átérzett percben. Egy pillanatra látszott arcán a meglepetés restellő kifejezése, s aztán szokásos dévajságával felelt. Nem, most nem tudnék sem a kis Bojárné kalandjairól beszélni, sem a maguk új csillagáról, a kis Fehér hadnagyról. De tudom, hogy magának sem jutott egyik sem eszébe; ilyenkor nem bánt, nem sért bennünket Nem tudom legyőzni a nikotinfüggést hétköznapi, semmi közönséges.
Mielőtt elítélnél egy generációt, hallgasd meg az ő véleményüket is! - 12ora.hu - - TEDxDanubia
Látja, én, bevallom, álmadoztam. Eszembe jutott a hangulatok nagy költője, akit maga nem tud, vagy nem akar megérteni, aki az álmodozást nevezte a boldogság előcsarnokának, az álmot hívta mennyországnak s az örökös álmatlan, megsemmisítő Nyugalmat az ember boldogságra hívó céljának.
Nem szabad fogságba esnem
Zsúrról, flörtről sohasem énekelt: csillogó, lármás bálokban a szív nyugalmáról fogant epedő dal a szívében, amíg előtte érzéki asszonyok, ostoba libácskák, nyegle divatbábok, üres fejű katonák keringtek tarka zűrzavarban. Mert szíve volt.
Most elhamvadt, de akkor égő, dallal telt, nemes, büszke szíve, mely jobban, szebben, százszorta többet érezett, mint bárkié. Bocsásson meg, de én sajnálom magát!
- A dohányosok köhögése elmúlik.
- A pályázat kétfordulós, az első két év a tervezés és engedélyeztetés, tehát az előkészítés időszaka, melyre millió forintot nyertünk.
- Dohányzunk, de nem hagyjuk abba az ivást
- / 3. szám Orosházi Élet by OrosCafé - Issuu
- Függőség Tanácsadó | Online Függőségi Tanácsadás
- A szívet legyőzni nem lehet.
- [Re:] [Doze:] A nagy leszokás! 1. 2. nap - 12ora.hu Hozzászólások
Tudom, hogy érzi, éppen úgy, mint én azt a tehetetlen fájdalmat, hogy olyan világban élünk, mely nem a mi szívünknek való. Érzi a választás nehézségét; olyanná lenni, mint a többi közönséges ember, vagy magunkhoz hasonlóvá tenni egy egész világot.
Azon gondolkodsz, hogy leszoksz a dohányzásról?
Érzi, hányinger dohányzó spray-k őrült cél lenne mind a kettő; őrült cél, elérhetetlen — eltemeti hát a szívét, álarcot vesz s a tömeg közé vegyül.
Talán ezt gondolta maga át az előbb is, és nekem nem meri bevallani.
A koncentráló készség csökkenése, 2 hét Ingerlékenység, izgatottság, szorongás, 4 hét Alvási problémák, 1 hét Emésztési zavarok, székrekedés, 4 hét Fel kell készíteni a környezetet is a leszokásra. El kell távolítani a lakásból a dohányzásra emlékeztető tárgyakat, cigarettát, öngyújtót, hamutartókat. Ki kell mosni a füstszagot árasztó textíliákat, s nem árt az sem, ha alaposan kitakarítjuk az autónkat is.
Látja, ha néha megrémülve veszi le álarcát, s várja, hogy dobogó szíve valami titkos nyomástól melyik pillanatban fog megszakadni, hogy meg tudná vigasztalni az a néhai igénytelen poéta!
S miként Ő, úgy maga is eljutna ahhoz az átszellemült elvhez: Hiába minden, minden csak hangulat; a szív a teremtő, az álom az élet, s az elmúlás az élet célja! Ezen gondolkoztam, talán maga is ezen gondolkozott, és fülembe cseng az ő verse: Hogy elmúlásra vágyunk.